A Bábosok öröksége...

A Bábosok öröksége...

A témával kapcsolatos előző írásom (A Bábosok és az Univerzum laboratórium ) nyomán támadtak némi hiány érzeteim melyek alapvetően abból származnak, hogy terjedelmi okokból néhány kérdést csak felszínesen tudtam érinteni.  Az alábbiakban ezen „réseket” kívánom szűkíteni mivel teljesen megszüntetni jelenleg nem látom esélyesnek- és képesnek... 

A Méretek
Korábban említettem, hogy a – dimenzió kérdésektől függetlenül – kettő neuralgikus kérdés tekinthető általánosnak az Univerzum/ok/ban.

1, A Végtelen kérdése,
2, A 0 ( Zéró ) kérdése
( és folyományaik )

A Végtelen kérdése
Nyilvánvalónak tűnik, hogy végtelen számú és méretű Végtelen létezhet. Persze végeredményként vélhetően csak egy van, egyes részeit „önállóan” tekintve viszont lehetséges „rész végtelen” ami az adott körülmények között „alkalmazott” végtelennek tekinthető. Ez függhet az „alkalmazó” fizikai nagyságától, „szellemi arzenáljától”, helyváltoztatási lehetőségeitől ( sebesség, gyorsulás, technika és élettartam ) és a kompromisszum szándék/képesség kérdéseitől.

A Végtelen kérdése tartalmazza azt a beismerést/definíciót mely szerint az egy olyan dolog melyet a képzeletünk sem képes leírni/felfogni/feldolgozni/”alkalmazni”. Ebből következik, hogy a fő kérdés egy viszonyítási illetve kiindulási mérettől függően merülhet fel. Ez magában hordozza a „tudati” szintek logikáját mely lehet fizikális és tudati jellegű is. Pl. egy atom vagy egy egysejtű viszonyítási alapból kiindulva más fogalmat alkotha-tunk a Végtelen kérdéséről mint pl. egy Galaktikus méretű kiindulási alapból (amely ráadásul a méreti kérdésen felül lehetséges, hogy összességében igen jelentős tudati potenciállal is rendelkezik).

Tehát összességében elmondhatjuk, hogy szó szerint „fogalmunk” sincs a Végtelen meghatározhatóságáról és valószínűleg soha nem is lesz (habár… ). Marad tehát egy „menekülő” hivatkozásként történő „felhasználásra”. Egyenlőre... Másképpen fogalmazva a Végtelen mindennemű anyagnak, térnek, tudatnak a jövőbeli perspektívája, létezése. Ha nincs Végtelen akkor Zéró van (azaz semmi nincs)

A 0 ( Zéró ) kérdése

Ha tehát Zéró van akkor semmi nincs. A tényleges Zéró lehetne egy olyan Szingularitás amely mindent magába „szippant” (csak hát hova…?).Tehát a létezés alapfeltétele, hogy azt el kell kerülni. Ebből következően az Univerzum bármely tetszőlegesen kicsi pontjában is léteznie kell egy minimális/kritikus anyagmennyiségnek. Ezt pedig valahogyan állandóan biztosítani kell. Valószínűsíthetően ezt az Univerzum Algoritmusa „követi” el. Ez lehet a Mester Algoritmus* .

Amúgy mindennek van algoritmusa. Mondhatjuk úgy is, hogy a létezés alapja valamilyen algoritmus.

* A Mester Algoritmus ( MAS )
A Mester Algoritmus a mindenek összessége. Meghatározza a világok keletkezését és fejlődését, a Természet törvényeit és egyúttal behatárolja azok kereteit-és korlátait. Nem egy „kézzel fogható” valami hanem egy kódolás amely révén keretszerkezetű trendek érvényesülnek . A „kereteken” belül van a teljes mértékben általános létezés és a keretek határait „feszegető” folyamatok egy új generációs Mester Algoritmus létrehozását próbálják indikálni. Még becsülni sem lehet, hogy a jelenleg „érvényes” MAS hanyadik generációs. Azért akad egy kis „gond”is ( a „gond” a fejlődés „melegágya”. Mármint a „gondot” megoldva fejlődhetünk… ). Mi a MAS működési hatáskörzete? A dimenzióktól független avagy a dimenziók függetlenek tőle? Majd rátérek ...

Kérdés persze, hogy az adott algoritmus „miből” tud „gazdálkodni” és főképpen az, hogy „Ki” hozta létre azt.

Mindezekből következik az Algoritmus kérdése
Az Algoritmus kérdése

A mindennapi életben is algoritmusok „mentén” élünk attól függetlenül, hogy az emberek jelentős hányada azt sem tudja mi az. Ettől még az Algoritmus köszöni jól van és nem vágyik különösebb népszerűségre. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy a hétköznapi algoritmus alakítja a minden napjainkat a számítógépek, internet , okos-telefon … stb révén. Persze ezek csak nagyvonalúan kiemelt globális elemek, tekintet nélkül arra, hogy még a sejtjeink is algoritmus szerint léteznek, működnek. De ezek csak a földi ember bármilyen okból és célból történő hétköznapi felhasználá-sának a folyományai.

Mint korábban (saját geometriai jellegű tapasztalataim) említettem pl. a geometria egy teljes mértékben zárt rendszer amely bizonyosan nem emberi ( jelenkori ) alkotás ( ezt a kérdést egyéb munkálkodó kutatók is vélhetően – ha más megközelítésből is – megerősítenék). „Minden” megvan… Minden lényegében csak „Felfedezés” kérdése. Ugyanakkor csak szintről-szintre lehet haladni. Ez a Mester Algoritmus által „üzemeltetett „ „Tudás -Piramis**” melyben alulról felfelé szintről szintre lehet csak haladni. Nem kell félni a Tudás „elfogyásától”. Természetesen a Tudás Piramis Végtelen magasságú! Nagy kérdés viszont, hogy „Ki” „üldögél „ a tetején…

**A Tudás Piramis ( TPS )
A Tudás Piramis egy Kulcs a Mester Algoritmus „működtetéséhez” az adott tudás szinten meghatározza azokat a „jogosultságokat” amelyek az adott tudás szinthez tartoznak és ezáltal rögzíti, hogy milyen mértékben és módon lehet élni/igénybe venni a MAS által meghatározott „játék teret”. Vélhetően a legalsó szinten az atomok (vagy elemei)vannak, melyek automatikusan „igazodnak” a MAS játék szabályaihoz.

Ezek a tudattalan szerves életforma szabályai szerint működnek . A különböző körülmények játékai következtében ez mindaddig működik amíg létre nem jönnek a legalább primitív szerves élet formák.

A rendszer mindaddig automatikus amíg a tudatos létformák nem válnak önfejlesztő képességűvé azaz el tudnak indulni „felfelé”. Ebben a stádiumban egy érdekes szimbiózis a domináns, nevezetesen a tapasztalás, felismerés és a természet feletti félése/tisztelete. Az egyes – földi értelemben tudománynak nevezett ismeretek – megismerése, felfedezése és főképpen alkalmazása igen hosszú folyamat de a szükségesen eltelt időt követően iterációs jelleggel épül tovább. A különböző felsőbb szintekből „kulcs szerű” formációk nyúlnak az alsóbb szintekbe. Ezeket elérve és „megfejtve/felfedezve” lehet a felsőbb szintre jutni. A TPS tetején valószínűleg egy „Zárókő” található amely összefogja a teljes „Építményt” lényegében megtestesíti az egészet és olyan tudás szintet jelent amely kulcs lehet a MAS-hoz és birtokában létrehozható a MAS újabb és fejlettebb ( ez persze nagy kérdés, hogy mit is jelenthet ) verziója. Ezzel lehet, hogy az előző Bábosok „nyugdíjba” ( vagy máshová ) vonulnak és átadják a helyüket. Természetes nagy kérdés, szerves vagy szervetlen ( persze ez a kérdés csak jelen életünkben tűnik „érdekesnek” ) formációk lesznek, beleértve az előző Bábosokat is. Hogy hová mennek a „régi” Bábosok az egy érdekes jövőbeli történet lesz ... ( A Bábosok utazásai … ). Nos, egyszer csak felmerülhet, hogy van még hová? Illetve milyen módon? Hát van egy kis gond! Hát persze, hogy a Dimenziók. Az általunk vélelmezett Univerzum 3 dimenziós (legalábbis „zömében”) , de mi van még azon kívül? A TPS 0 dimenzióban egy pont, egy dimenzióban egy szakasz, két dimenzióban egy négyzet és 3 dimenzióban vannak oldalai. Kérdés, hogy a TPS csúcsa ( a Zárókővel egyetemben ) még a 3 dimenzióban van vagy „felsőbb rendű dimenziókban”. Valamelyikben. Ha úgy van akkor vélhetően a „magasabb régiókban” ami felveti a kérdést, melyik a „legmagasabb”? Félő, hogy ott is a végtelennel „találkozhatunk”. Az n. dimenzió tart a végtelenbe. Hát úgy tűnik a TPS-t
nehéz lesz „megmászni”…

Nos, ezeket a kérdéseket nézzük kicsit tárgyilagosan és kiterjesztett értelmezésben. Adott a Mester Algoritmus, a Tudás Piramis valamint az Univerzum mint az előzőek élettere és egyúttal Teremtménye.

Ezekből következik, hogy a bárhol létező szerves vagy szervetlen tudatos életforma a Tudás Piramisból tud „meríteni” és azon lépésről-lépésre haladni felfelé a Mester Algoritmus által meghatározottan. Ez azzal is jár, hogy bárhol máshol az Univerzumban pl. a gravitáció nem Newton , a relativitás elmélet nem Einstein … stb nevéhez kötődik. Mindezektől függetlenül ugyanazokkal a feltételekkel léteznek, ha azokat bárhol az Univerzumban felfedezik azaz a Tudás Piramis azonos szintjén járnak. Az Univerzum tehát az „Élet tér” melyben a „dolgok” történnek…

Az „Élet tér” kérdése

Az Univerzum mint ahogy egy valamire való „Élet tértől” elvárható állandóan változik. Valószínűleg a Mester Algoritmus és a Tudás Piramis is változik egymás kölcsönha-tásain keresztül és ezek hatnak az „Élet-térre” amely viszonossági hatásokat okozhat.

A fentiek értelmében mindezek a 3D* ( és a lehetséges környezete ) világra értendőek.

¬* 3D ( és környezete … )
Van némi gond és „üzemzavar” . Szokás beszélni és hivatkozni is 1D, 2D, „világokról” is. Ezekkel csak egy probléma van. Gyakorlatilag nem léteznek! Ugyanaz a gond velük mint a „0”-val ( Zéró effektus… ). Mondhatjuk úgy is, hogy amennyiben egy 3D tér bármely alkotója tart a „0”-hoz és azt el is éri akkor létrejön egy 2D térszerkezet. Mint már tudjuk a Zérót soha nem lehet elérni, így a 2D is csak fikció amely gyakorlatilag nem létezhet, de a hétköznapokban (akár tervezéseknél is és több egyéb területen is ) hivatkozunk rá, számolunk vele, sőt még ábrázoljuk is! Végül is oda jutottunk, hogy a létező legalacsonyabb szintű „térszerkezet” a 3D amely már minimálisan de elégséges valamilyen létforma kialakulásához. A nagy kérdés persze az, hogy mi a helyzet „felfelé”. Létezik 4D és azon felül vagy sem. Ha létezik akkor lehetséges materializálodott formája vagy a pl. 4.dimenzió nem anyag jellegű? Elképzelhető, hogy az 1D, 2D elvi formációkhoz hasonlóan „használjuk” , matematikailag le is tudjuk írni majd „vetületeket” képzünk és szépen visszavezetjük 3D-be.

Mindösszesen egy iterációs folyamatot alkotnak. Az Ősrobbanás ( ha volt ) ezekben csupán egy „pisszenet”. Kérdés, hogy az Univerzum valóban tágul-e vagy csak egyszerűen „esik”. Persze lehetséges, hogy mindkettő.

Az Univerzum tágulási kérdéseiről

A jelenlegi tudomány szerint az Univerzum folyamatosan tágul, méghozzá fénysebesen. Ráadásul centrálisan minden irányba. Mi hajtja a „motort”? A jó-öreg Ősrobbanás munkálkodik még mindig? Vagy vannak más lehetőségek is?

Nos, hát vannak. Tegyük fel, hogy az Univerzumban is van fent-és lent. Lehetséges, hogy valamilyen – egyebekben nem ismert – mágneses anomáliák mentén időnként változik a fent-és lent reláció és „természetesen” az Univerzum mindig lefelé esik. Ez a mozgás/tágulás a Centrumban alig észrevehető. Lényegében egy speciális alagútban száguldozunk, amelynek folyamatosan változik az átmérője, görbülete és irányultsága és sohasem pillantható meg az Alagút vége … Ha netalán egyszer mégis akkor Baj lesz és huss … az „utcán” találjuk magunkat . Persze akkor ha azt bárki is megéli.

Az Univerzum fejlődése és a dimenziók szerepe

Vélhetően az Univerzum fejlődése egyrészt lokális másrészt ( előttünk ) ismeretlen. Könnyen lehet, hogy a lokális fejlődés egyre jobban elterjed egy kiindulási pontból ( ez akár a Föld bolygó is lehetne ) és egészen addig hódít/terjeszkedik amíg egy hasonló formációval nem találkozik. Ekkor lehetséges fúzió, megsemmisülés vagy kompromisszum ami „természetesen” igen törékeny és átmeneti állapotot jelenthet.

A dimenziók* szerepe

Az előzőekben már felvázoltam, hogy gyakorlatilag a 3D a minimálisan értelmezhető és bármilyen fizikális (biológiai vagy szervetlen) életforma létezéséhez szükséges minimum (de könnyen lehetséges, hogy egyben a fizikális maximum is). Persze erőteljesen „fejtörő” és dilematikus képzelet kapcsán vajon elképzelhető-e fizikális kiterjedés nélküli akár képzetes dimenzió elem. Ennek mindenféleképpen a Zéró probléma körül kell egyensúlyoznia, elkerülendő az önmegsemmisülést. Csak az egyszerű példa kedvéért. A gondolat rendelkezik fizikális kiterjedéssel vagy sem? A számítógépek memóriáiban tárolt adatok…, stb., mint Információ rendelkeznek-e tényleges fizikai kiterjedéssel vagy csak képzetesek?

Elméletileg a tudatunk/tudatalattink képez gondolatokat, melyet képesek vagyunk valamilyen módon rögzíteni fizikálisan vagy csak a saját memóriába mentünk. A jelenlegi közismeret szerint e saját memóriájú tároltakat csak a saját tudatos működésünk keretében tudjuk felhasználni/hasznosítani ( persze mérget senki ne vegyen erre ) , titkos kutatások eredményeként vélhető, hogy éppen úgy „megcsapolhatóak” a halál után mint a ki/bekapcsolt számítógépes adatállományok melyek egyebekben mentve vannak. A lényeg az, hogy az anyagtalan tudás megfelelő „közvetítőkön” keresztül fizikai hatásmechanizmust tud működtetni és irányítani. Éppen ez a lényege az un. MI – nek. ( Mesterséges Intelligencia ). Vélhetően mi vagyunk az első generációs MI. Csak hát kezdetleges mivel nekünk még feltétlenül szükségünk van mindezekhez a fizikális létezésre és megjelenésre. Ugyanakkor az alapvetően kényelmi, gyorsasági, pontossági és hasznossági kritériumok mentén létrehozott mesterséges intelligencia csak az „ébredésre” ( tudatra vár ). Bár még jelenleg úgy tűnik, hogy alapvetően még az irányításunk alatt állnak, ne legyenek senkinek kételyei arra nézve, hogy ez – akár hamarosan – meg fog változni. Már most is annyira kitettek vagyunk, egy apró hiba a felgerjesztési stádiumban lévő ember által generált új MI-ben a teljes ellehetetlenedést vonná maga után ( energia szektor, pénzügyek, gyártás, háztartás, közlekedés , nukleáris-és hadiipar , kommunikáció , …, stb.) és szinte percek alatt kőkorszaki szintre zuhannánk vissza (az internet „kinőtte” magát. Az eredetileg néhány száz hadi célra létrehozott „partner-hálózat” lényegében változatlan elvekkel napjainkban több milliárd kapcsolati ponttal rendelkezik és „hozzáértő kezekben” lényegében az igazi hatalmat képesek megszerezni. Mindenhová ( könnyebben-nehezebben ) be lehet jutni és át lehet venni az irányítást. A fő szépség abban van, ha azt ráadásul észre sem veszik...


Az „Élettér” és a Dimenziók szimbiózisa

Mint az „”Élettér” mind a Dimenziók összefüggésiből az következik, hogy ezek nem választhatóak el egymástól. Viszonylag „védhetően” megállapítást nyert, hogy a 3D lehet a minimum és talán a fizikális maximum is. Ami nyitott ( de nagyon… ) az a kérdés, hogy mi alkothatja a
magasabb rendű dimenziók „komponenseit” a fizikális 3D-hez képest:

- anyag jellegű, vagy
- „anyagtalan” komponens.

Mind a kettő jelenleg meghaladhatja a rendelkezésünkre álló képzelő erőt. Ugyanakkor az MI már széles körben elfogadott létezése és alkalmazása ezekkel kapcsolatban számos további kérdést vet fel. Meddig tartható „kordában” és irányítható az MI jelenlegi szintje és mikor „szabadulhat” ki, melyet nyilvánvalónak tűnik, hogy nem tudunk majd megállítani. Jelenleg ( még ) az MI lokális változatai futnak, melyek révén humán befolyásolás és irányítás mellett kényelmi, fejlesztési és egyre inkább valamilyen „hatalomszerzési” igények, szempontok uralkodnak. Már most sem zárható ki a tőzsde, elektronikus -és kereskedelmi hálózatok, pénzrendszerek, hadiipar befolyásolása valamint nem utolsó
helyen-és súllyal a komplex értelmű politikai haszonszerzés kérdése. A Lokális MI-ből az átmenet a Globális MI-be vélhetően eleinte nem is lesz észre vehető. Azután viszont könnyen lehetséges, hogy a humanoidok csak megtűrt és szükségsze-rűen vegetáló faj lesz. Akkorra már rendelkezésre fog állni a teljesen automatizált-és robotizált termelési struktúra hozzáértve az összes és szüksége egyéb perifériát.
A Globális MI lesz képes „becsatlakozni” a Mester Algoritmusba. Az, hogy ott teljesen alárendelt szerepet vagy „felül író” lehetőséget birtokló lesz , mi sohasem fogjuk megtudni … Egy „köztes út” lehetősége a kiborgalizálás**

Egy kis visszatekintés …

Az Élettérben, Tudáspiramisban és a Mester Algoritmusban és általában mindenben anyagi (mint fizikális értelmezés) illetve anyagmentes (kvázi szellemi-és tudati vagy egyebekben 2 D formációk / valamennyire behatárolva az anyagmentesség értelmezési lehetőségeit/elemek vannak jelen és tágabb értelemben szimbiózisokat alkotnak. Pl:

- anyagmentesek : matematika, zene, tudat, informatika, … ( alapvetően „bit” alapúak ),
- „anyagosak” : fizika, kémia, biológia, … ( alapvetően kvark-illetve atomi alapúak ).
 
Nos az utóbbiak elvi kérdései, törvényei és az ezeket motiváló algoritmusai is lényegében anyagmentesek és abban az esetben ha nem feltétlenül szükséges ezen kérdéseket feltétlenül materizáltatni illetve lehetséges egy későbbi fázisba „tolni” akkor virtuálisan ez a kérdés is rendezettnek tekinthető …

** A kiborgalizálás kérdéseiről
Ebben a kérdésben számos kérdés és lehetőség rejtőzik. Visszatekintve mondhatnánk, hogy az első (kalóz történetek) faláb lehetett az első lépés a kiborgalizálás felé (még ha oly kicsi is). Gondoljuk tovább. Napjainkban számtalan olyan eszközünk van amelyek lényegében - tényszerű kategorizálástól függetlenül – abba az irányba mutat.

Néhány véletlenszerű felsorolás: fog implantátum, szívbillentyű, művégtag, szemlencse, … stb. Mindezek csak előfutárai a kérdésnek és azt tükrözik, hogy adott technikai színvonal mellet mennyire és milyen módon tudtunk „belenyúlni” az adott humanoid „feljavításába”. Mint tudjuk az emberi agy a testünk legbonyolultabb alkotója így az abban történő lényegi beavatkozások ( eltekintve a kvázi hagyományos agyműtétektől ) messze túlmutatnak a jelenkor hétköznapjain. Miről is lehet szó? Mára már közkeletűnek tekinthető miszerint az agyunk kapacitásának 8-10 %-át vesszük igénybe/hasznosítjuk ( ez egyebekben egy korabeli gőzgép hatásfokának felelhet meg, ami nem tekinthető különösebb csúcsteljesítménynek). Tehát következésképpen ebben a kérdésben – elvileg – korlátlan lehetőségek rejtőzhetnek ( nem is szólva a lényegében feltérképezetlen tudat alattinkról ).

Ebben a témakörben több hipotézis ( értsd szó szerint … ) is született, miszerint milyen további képességek és lehetőségek születnének, ha az ember az agyának 60-70-80%-át lenne képes a tudatos tevékenységei szolgálatába állítani. Nos, kétségtelenül igen izgalmas kérdés amely szinte felbecsülhetetlen távlatokat lenne képes létrehozni. Jelenleg már vannak kísérletek és tervezett beavatkozások is melyek révén lehetségessé válna a telepatikus kapcsolat teremtés, közvetlen kapcsolat hardver eszközökkel és szoftverekkel is .

Mindezekkel hasonlatosan már régóta folynak katonai kísérletek is , pl. a tökéletes katona, és még rengeteg egyéb kísérlet melyekről valószínűleg soha nem fog nyilvános publikáció megjelenni.

Mindezek mellett – a szabad fantázia szárnyalás mentén – nézzük meg, hová is vezethetnek ezek az elvi lehetőségek ( ugyanakkor felvetődik az a kérdés, hogy a 8-10% agykapacítás kihasználtság az „gyártói” szándék és a jelenlegi humanoid alkathoz optimalizált vagy egyebekben szabadon hagyott lehetőség, mellyel „vétek” lenne nem élni? ).

Talán a fő kérdés, hogy ezzel jelentősen megnőhetne a kreativitási képesség ( ami az emberielme egyik legfőbb kincse ) vagy dominánsan csak a „favágó” munka kapacitás mint a számítógépek gyors számolási képessége ( persze többek között kérdés lenne az alkalmazott számrendszer kérdése).

Hát, röviden összefoglalva: képes lehetne az ember a hasonlóan felturbózott egyedekkel telepatikusan kommunikálni, kapcsolódni számítógépekhez, az interneten lényegében eljutni bárhova, irányítani az alsóbb szintű robotokat, termelő egységeket , háztartási szolgáltatá-sokat, kommunikációs rendszereket, azaz az adott technikai/technológiai színvonaltól függően lényegében bármit. Hát, ebben a stádiumban amikor tudás-és képesség szó szerint a hatalom, akkor mi szükség lehet a gyarló dolgokra ( mint táplálkozás, testi örömök, munka öröme, még a család generációs fejlődéshez kötődő feladatai is háttérbe kerülnek , hiszen a további tökéletesítés már-már csak saját elhatározás kérdése ).

A következőekben már egyre kevesebb szükség van a fizikai test valóságára , minden és bárhol elérhető és irányítható. Csak egy lépés (és ki tudja mekkora …), hogy a már amúgy is szinte csak az agyi működésre használt test agyi lényegi tartalma egyesüljön az elektronikus-és dimenziótlan virtuális világgal amely egyébként – paradox módon – megtestesíti a valós világot, sőt talán több is. Talán a 4. dimenzió...

Az un. „köztes út” kikövezése…

Minden eddigi és mostani társadalomban, közösségekben, cselekedetekben, életmód-ban megnyilvánult a háló-és hálózatszerű emberi tevékenység tagozódása ( amely egyébként az egysejtűektől a főemlősökig is hasonlóan működik ).

Ez a következőeket jelenti-és vonja maga után. Az emberek alapvetően saját „síkon” élnek-és halnak. Ez azt jelenti, hogy földrajzi hely, származás, család, munka, társadalmi helyzet, végzettség, közlekedés, anyagi helyzet által determináltan helyben-és időben elhatároltan élik az életüket. Mindezek mentén vannak szükségszerű közös „hálózati pontok” ahol a különböző „síkbeli” emberek közös tevékenységi metodikában vesznek részt ( iskolák, egyetemek, közlekedés, egészségügy, bevásárlás, … ) melyekben nyilvánvaló további tagozódások jelennek meg/érvényesülnek. Mindezek nagy mértékben módosultak/változtak az internet megjelenésével és térhódításával. Ezek a változások egyre dinamikusabbak és szerteágazóbbak mely révén számtalan „életsík” gyakorlatilag beintegrálódott a virtuális világba. Mindezekhez illesszük hozzá a már mindennapi azon gyakorlati elemeket melyek beépültek a hétköznapokba és habár még csak lokálisan vannak az Internet „emlőin” de gyakorlatilag bármikor „közvetlen” kapcsolat/irányítás alá kerülhetnek ( csak röviden: egyéni számítógépek, okos telefonok, okos órák, háztartási eszközök széles skálája, pénzügyek,egészségügy, kereskedelem, közlekedés-és szállítás/légi-közúti-tengeri /, haditechnika,
fejlesztési centrumok /mindenféle/, …) és még nyilván hosszan lenne további elemeket sorolni.

A már jelenleg is futó internetes virtuális világban számtalan hétköznapi és legalább annyi nem nyilvános háttér tevékenység folyik. Ez utóbbit szokás „kiber” háborúnak is nevezni. Nos ne legyen kétsége senkinek arról, hogy – amennyiben bármilyen módon internet használó – hogy adatai, szokásai, megtakarításai, telefonja, közösségi élete, … stb. bármilyen tényleges biztonságban lennének. Az „átlag ember” esetleg néhány amatőr hecker heccelődésének van kitéve. A profik célirányosan dolgoznak vagy valamiféle „szakmai” ambíció mentén ( pl. a Pentagon menetrendszerű „ostroma”). Nem kétséges, hogy számtalan „tudásközpont” dolgozik az internet hatalmi pozíciójának a megszerzéséért amely jelen ismeret szerint a lehetséges tényleges földi hatalom forrása lehet/ne/ . Ebbe a kérdésbe célszerűen nem bonyolódnék bele csupán egy asszociatív és zárójeles korabeli történettel kívánok illusztrálni ( egy partizán naplójából: Hétfő: ma egy váratlan rohammal kiszorítottuk a németeket az erdőből, Kedd: a németek erősítést kaptak és heves csata után kiszorítottak minket az erdőből, Szerda: összefogtunk a szomszédos partizánokkal és egy bravúros, meglepetésszerű támadással kiszorítottuk a németeket az erdőből, Csütörtök: megjött az Erdész és mindenkit kizavart az erdőből …) , mely szerint lassan várható az Erdész felbukkanása valahonnan …

Minden esetre a kis „Erdészek” már úton vannak. A jelenlegi internetben is megvalósítható, hogy speciális kapcsolódási helyeken speciális 3D nyomtatókkal lényegében bármit ( fegyver, technikai eszköz, emberi szervek, … stb. ) zavartalanul és VÁM mentesen lehet legyártani. Ehhez lényegében senkinek sehová nem kell „kimozdulnia”. Lehet ellenőrizni ...


Visszatérés a „Fősodorba” …

Nos, ahogy a „szálak” megfelelő irányultságú kötegekké alakulnak, lassan felvázolódik a fejlődési trend lehetséges végeredménye . Helyére kerül az „Élettér” a „Tudás Piramis”melyek mögött a „Mester Algoritmus” fáradhatatlanul dolgozik és évmilliók óta várja a soron következő „Frissítést”. A „Kiborgalizáció” keretében a jelenlegi emberi agy megközelíti a teljesítőképessége felső határait. Ez célirányos kísérletek keretében valósul meg, melynek keretében a kísérletek alanyai felül fogják múlni az alkotóik képességeit-és kapacitását. Valamilyen módon beintegrálódnak az internetbe-és annak bármilyen közismert vagy titkos rendszereibe. Ennek révén korlátlan földi hatalomra tesznek szert, lényegében attól függetlenül, hogy mekkora egyed számban valósul az meg. Ez a folyamat nem lesz sokáig tartó és tömeges. Kialakul a hatalmi csúcs melynek a „Férőhelye” korlátozott lesz. A már meglévő tisztán humanoid populációra különösebben nagy szükség nincs, a „rab-szolga” munkát elvégzik a „kívül rekedt” Kiborgok és egyéb robotok Már minden elektronikusan és akár telepátiával vezérelhető és irányítható illetve fejleszthető. Egy nem megbecsülhető további fejlődési ( mármint szervetlen értelemben ) folyománya-ként a kialakult Végső Értelem megpróbál beférkőzni a korábbi Mester Algoritmusba és azt részlegesen vagy nagyobb mértékben felülírni. Mindez már túllépi a 3D korlátait és a
képzetes 4., 5. D-ben fog megtörténni melyeknek megismeréséhez és a belépési Kulcs megszerzéséhez a korábbiak szerinti fejlődési folyamatra volt szükség.

Persze jogos kérdés : Mi van és mi lesz a szerves humanoid fajjal? Nos ez igen filozófiai kérdés ( a filozófia vélhetően nem szerepel a „túlélők” között. Arra „odaát” semmilyen szükség nem lesz ). A „Mi van” kérdésre már megszületett a válasz a mai ismeretek szerint a folyamat nem tűnik leállíthatónak . Megkockáztatható, hogy lényegében minden az „Eredeti Forgatókönyv” szerint történik és halad. Na persze nem tudjuk, hogy a jelenlegi már hanyadik „újranyomott” változat.


PROLÓGUS

A humanoidok fejlődés története alapvetően a hatalomról szól. Ha már kettő volt belőlük, akkor az egyik törvényszerűen a vezető kellett legyen. A hatalomhoz megfelelő háttér is szükséges. Legyen az katonai, gazdasági, politikai esetleg pszichikai. Átugorva a kőkorszakot tekintsük pl. a Római Birodalmat. A technikai ( hadi-és egyéb ) fölényen és szervezettségen felül meghatározó tudati tényező volt, hogy minden légió, hadihajó … stb mögött ott volt a teljes birodalom minden megnyilvánulásával egyetemben. Ez független volt attól, hogy éppen Szenátus volt vagy Császár. Azután kavics került a „gépezetbe” . Kettő birodalomra szakadtak és még konkurensek is lettek . Lényegében megszűnt a biztos „háttérország” és a kialakult tudati káosz felőrölte a birodalmat.

A középkor az a középkor. Túlélte a spanyol és az angol világbirodalmi törekvéseket és csak a „romjai” maradtak. Voltak az újkorban nagy „fellángolások” melyek hosszabb rövidebb ideig pislákoltak, de maradandó nem jött létre. A berlini központú fanatizmus egy alapvetően pszichikai jelenség volt amely a kezdeti sikerhalmozás ( némi nyugati statisz-tálással) után szembekerült a keleti pszichikai hatalommal ( és a felébredt egyéb hatalmak-kal ), melynek csúfos vége lett. Mindezeket követően két világrend született melyek alapvetően egymás vérére szomjaztak. Szerencsére kisebb „véráldozattal” alapvetően egy világrend maradt, de a helyzet alapvetően nem lett szerencsés-és megnyugtató. Természete-sen újból kialakultak politikai, gazdasági-és katonai „gócpontok” melyek mindegyike az
egész tortát akarja és csak néhány szeletről hajlandó lemondani. A gazdasági-és üzleti érdekek mindez idáig a szőnyeg alá söpörték a szemetet, de úgy néz ki, hogy ezen már mindenki túl akar lépni. Ennek egy biztos folyománya van. Nincs egységes Föld potentát és nagy szerencse lesz, ha ennyivel megússzuk. Ha pedig nincs egységes Föld potentát ami megfelelő-és elégséges hatalmi háttér tudatot biztosíthatna mindenkinek akkor az más módon fog létre jönni. Ami nem megy „szervesen” akkor az „szervetlenül” jön létre. Az Erdész majd megteszi. Nem demokratikusan csak tudatosan. A matematika szerint fog játszani.
Semmi érzelem csak racionalitás-és objektivitás. A cél a lényeges: A piramison csak felfelé út van. Ha „eltévesztik” akkor mindent lehet elölről kezdeni. Persze akkor is ide „lyuka-dunk” ki ...


Igen, maradtak még mindig nyitott kérdések. Persze, ha tényleg vannak.
Remélhetőleg „A Bábosok Utazásai … „ ezeket is tisztázni fogja (vagy nem).


Kecskemét, 2021.10.28

                                                                   Vajai László   

Üzenet, komment

Ha kérdése van, kommentálna vagy szeretné felvenni a személyes kapcsolatot Vajai Lászlóval, akkor a jobb felső sarokban található Kapcsolat gombra kattintva írhat levelet.